A parabolikus fényszórók tükröző felülete a hossztengely körüli elforgatással előállított forgásparaboloid. Sajátossága, hogy a tükröző felülete a gyújtópontjában elhelyezett fényforrás fényét, egymással párhuzamos sugarakból álló fénykéveként vetíti a jármű elé, amely távolsági fényként jól hasznosítható. Az izzószál gyújtópont elé helyezésével olyan fénykéve állítható elő, amelynek fényét a reflektor az optikai tengelyen keresztül lefelé, az útfelületre tükrözi, amely tompított fényként hasznosítható. A fényszóróból kilépő fénykévét, a reflektor felső részén, a szóró üveg függőleges bordázatú elemei vízszintes, prizmás elemei pedig (az aszimmetrikus részen) függőleges irányban osztják el olymódon, hogy a fény legnagyobb része, a szembejövők elvakítása nélkül, az útfelület legnagyobb megvilágítást igénylő részeire essen.

Elliptikus fényszórók

A 36%-os fényhasznosítású, vetítő rendszerű elliptikus fényszórók a parabolikushoz képest érdemi továbblépést jelentettek. Tükröző felülete: ellipszis hossztengelye körüli elforgatásával előállított forgás-ellipszoid. Világítórendszere a tükröző felület egyik gyújtópontjában elhelyezett fényforrásból, a másik gyújtópont mögé helyezett szórólencséből és a két gyújtópont között, a lencséhez közeli árnyékoló lemezből épül fel. Az európai rendszerű tompított világítás világos-sötét határvonalát, a második gyújtópont előtt, ahhoz közeli árnyékoló lemez hozza létre, amely levágja a tükröző felület alsó részéről, a szórólencsére jutó fény, e nélkül vakító részét. Emiatt főképp ködlámpaként és tompított fényszóróként kerülnek alkalmazásra.

Szabad térformájú fényszórók

A szabad térformájú fényszórók számítógéppel optimalizált alakú, fénykibocsátású, és törőfelületű útmegvilágító eszközök. Sajátosságuk, hogy a kilépő fénysugarak eltérítését, szórását és elosztását közvetlenül az optimalizált tükröző felület idézi elő. Ez olyan felületelemekből áll, amelyek az úttest eltérő területeit jól elkülönülő tükörelemekről visszavert fénnyel világítják meg. Emiatt törőmintázat nélküli fedőüvegű változatban is készíthetők. A szabad térgeometriájú fényszórók fényhasznosítása eléri a 45%-ot, ami a tapasztalatok szerint vetítő technikával, tovább javítható.

A ma forgalomba kerülő gépkocsik többsége halogén izzójú fényszórókkal kerül forgalomba. A halogén izzók műszakilag kiforrott szerkezeti elemek. Fényáramuk 30%, élettartamuk 50%-kal nagyobb a hagyományos izzókénál. Ezt bróm és jódtartalmú gáztöltetük teszi lehetővé, amelyben az izzószálról használat közben kiszabaduló fémgőzök túlnyomó része, az izzó kikapcsolása után újból az izzószálra épül vissza. Előnyük, hogy felfutási és újragyújtási idejük gyakorlatilag nulla. Hátrányuk a 3 év körüli élettartam, a napfényénél sárgább szín, és a korlátozott fényáram.

A xenonlámpák két-háromszor nagyobb fényintenzitásúak. Színhőmérsékletük és színeloszlásuk a mai mesterséges fényforrások közül a legjobban megközelíti a napsugárzásét. A xenonlámpák semleges xenon gáz, és halogén sók jelenlétében végbemenő gázkisülés jelenségét hasznosítják, amelynek fenntartásához 100 V körüli feszültségszinten 35W teljesítmény is elegendő. Élettartamuk jóval meghaladja a 2500 órát. A gázkisülés csak 20-25 kV-os gyújtóimpulzussal indítható be, ezért a működtetésük költséges feszültség-, és frekvenciaszabályozó használatát igényli.
Nagyobb fénykibocsátásuk miatt a xenonlámpák nemcsak jobban világítanak, hanem, ha rosszul vannak beállítva, jobban is vakítanak. Az elvakítás kockázata, a legnagyobb fénykibocsátású, vetítő rendszerű ellipszoid, illetőleg az ellipszoiddal kombinált, szabad térformájú tükröző rendszerű gépkocsi fényszórók esetében még inkább fennáll.
Ennek elkerülése végett a xenon fényszórók Európában csak fényszórómosóval és automatikus fényszóró beállítóval együtt használhatók.

döntötték előrébb vagy hátrább a fényszóró házat, illetőleg a benne lévő tükröt. A működésüket azonban az jellemezte, hogy az nem követte a felépítmény akadályon átgördülő kerék kitérésével arányos bólintását. A dinamikus állítóművek elektronikus működésvezérlésű szerkezetek. Beavatkozásuk a felépítményhez rögzített elmozdulás érzékelő(k) jeleire épül. Jellegzetességük: a vakításveszélyes felépítmény-bólintás kialakulásánál kisebb működés késedelem. Ennek köszönhetően, alkalmasak a fényszóró ház, illetőleg a benne lévő tükör vakításmentes helyzetbe billentésére.
A korszerű, dinamikus állítóművek mikroprocesszor vezérlésűek. Működtetésük: öndiagnosztizáló. Működési rendellenességük okozója a jármű hibakiolvasójával azonosítható.

Nagynyomású, teleszkópos fényszóró mosó felépítése (a) és működése (b). A szennyeződések nem kívánt irányban is szétszórják és elnyelik a lámpa által kibocsátott fényt (c). Ezért 1996 óta, xenon lámpás fényszóró, csak mosószerkezettel hozható forgalomba

Fényszóró-mosók
A fényszórók a gépkocsin szennyezésnek kitett felületen működnek. A rájuk rakódott szennyeződések nem kívánt irányban is szétszórják és elnyelik a lámpa által kibocsátott fényt.
A gyakorlatban lapátos és nagynyomású vízsugárral mosó tisztító szerkezetek terjedtek el. Az utóbbi években használatos, műanyagból készített záró burájú fényszórókhoz nagynyomású fényszóró mosókat rendszeresítettek. Ezek teleszkópos változatának szórófeje csak mosáskor tolódik használati helyzetbe. Különben a légellenállás csökkentése érdekében, betolt állapotban foglal helyet a fényszóró alatt.

A xenon lámpás fényszóró, csak nagynyomású mosószerkezettel hozható forgalomba.

Intelligens fényszórók - a jövő fényszórói

Amíg a gépkocsit ember vezeti, ennek érdekében az ő képi információhoz jutásának feltételeit kell javítani. Alapvetően az útmegvilágításnak, a forgalmi viszonyokhoz igazított, jelenleginél jobb elosztásával. A járműoldalanként jelenleg egy-egy helyett, több, egymástól független, és a forgalmi helyzettől függő együttes működtetésével. Autópályán, szembejövő forgalomtól mentes úton: a jelenleginél hosszabb távolsági fény használatával. Ívmenetben, a kanyarba bevilágító, az út ívét követő kanyarlámpával. Városközi úton, szembejövő jármű esetén: fényszórónk automatikus tompításával. Városi utakon, a jármű közelében, a jelenleginél több fényt adó oldalvilágítással.
Az előbbi igények, oldalanként több, összetett fényszóró használatával elégíthetők ki, a forgalmi helyzet automatikus érzékelésével és a megfelelő lámpa ennek megfelelő fényre kapcsolásával és elmozdításával. A helyzet, a legnagyobb mértékben a távolsági fény tompításának, a vezetőtől független, dinamikus fény-, és járműhelyzet érzékelők jeleinek kontrollált módosításával javíthat